Megyünk a Wembley-be!

Fasza lesz, két évvel a Sunderland elleni győzelem után nekiugrani a mikiegér kupa fináléjának. Bazz, ez öt éven belül a negyedik olyan kupa, vagy ligakupa döntő a Wembley-ben, amiben érdekelt a csapat.

Viszonylag sima lett a vége (igen, lehet bírózni, de annyira ne, mi sem tettük az első meccs után), de sajnos egy komolyabb áldozata került ez a döntő.

50.000+ néző, előkerültek a banánok (hogy mi is ez, arra a napokban visszatérünk), tűzijáték, jó hangulat. Én a West Ham elleni meccs után 2:0-át mondtam, nem lett pont annyi, nem baj, sőt. Imádom az ilyen meccseket, a világ másik fele liverpooli házi kupadöntőt akart, hát persze, hogy nem kapták meg!

A bajnoki után emlegetett sorminta City győzelmet ígért, és csak ez a végkimenetel hiányzott az elmúlt hetek Everton elleni meccs szériából is. Nekem pozítiv előjel volt, hogy Besic nem játszhatott. Isten látja lelkem, nagyon bírom a bosnyákot, de piszok jól szokott menni neki Agüeroék ellen. 

Régi lövésem, hogy a csapatok miért a Premier League mezükben játszanak a kupákban (és miért nem zavarja a Carling menedzsmentjét a Barcleys oroszlánja?), nem fussa másra? Egyáltalán minek felmatricázni minden mezt előre? Mindegy, a City legalább nem a megszokott mezben futott ki a pályára.

A kapuban a ligakupa felelős Cabellero állt (nem rossz kapus Willy bácsi, de valahogy nem vagyok nyugodt, ha őt látom a ketrec előtt), a két centerhalf adott (Otamendi-Demichelis), a jobb szélen Zabaleta, a balon Clichy.

A vkp-k Delph és Fernandinho voltak, így Yaya egy sorral előrébb tudott lépni, mellette Silva és Sterling, elől Agüero.

Mindkét csapat a 4-2-3-1-es felállásban kezdett. Marinez értelem szerint sokkal inkább a kontrákra helyezte a hangsúlyt, nem nagyon akartak kockáztatni, hülyén hangzik, de a vezető góljuk könnyebbé tette a helyzetünket, magukra rántották a Cityt, meg is kapták a magukét (oké, volt néhány veszélyes ellentámadásuk, de nem volt a kezükben az irányítás).

Az első percekben lehetett egy picit izzadni, mikor Deulofeu lefutotta Demichelist, de Otamendi pajtása pompásan kisegítette. Az első negyedórában ment a bruszt, az Everton meg várt.

Volt mire, a 18. percben egy a tizenhatosnál lódult megy a Toffees, Otamendi kb. egyetlen elszámolt belépőjén túllendülve Barkley kocogott tovább, Delph inkább el is fordult előle, Clichy görcsösen őrizte a tök üres balszárnyat, Caballero meg kb. azt hitte nem lövi rá. Pedig de. 0:1.

Oké, jó. Nincs semmi veszve, főleg, hogy a Agüero tizenhatosról ráküldött lövése még lepattant a sötétkék falról, de jött Fernandinho, lőtt az megpattant Bainesen, Robles verve. 1:1.

Így kell ezt, lőni kell. Szerintem mindig, valami lesz, ezek a játékosok meg nagy sansszal úgy is eltalálják a kaput, ha meg nem, csak segít az ellenfél egy picit. Bár egy kicsit beszartam, mert az elől kavirnyáló Sterling egy lépéssel arrébb áll, lehet lefújják les miatt.

A 36. percben már majdnem 2:1, de Agüero húszról ráküldött piszok nagy kapufája után Silva az ismétlést csak a kapusba tudta lőni.

A szünetben a nem túl fényes Delph helyett Navas állt be, így Yaya egy sorral visszalépett. Fernandinho a meccs után kiemelte, Pellegrini félidei eligazítása (és a cseréi, persze) nagyban segített a győzelem megszerzésében. A második félidő úgy indult, mint az első. Egy gyors kontra végén szerencsére Deulofeu nagyon gyengén lőtte el a labdát.

Az 54. percben újabb pech, Zabaleta beadását a toronymagas Silva úgy fejelte kapura, hogy vagy öt liverpooli volt körülötte. A 66. percben Pelle váltott, lejött Yaya, de Bruyne be (a 60. percben már volt egy Everton kettős csere). Touré csak simán leült a kispad mellé, jól szurkolt, mert a 70. percben pont a belga egyenlített. Izé, csak összesítésben. 2:1.

A gól. Igen, kint volt, e van. Pár centi híja volt, de kint volt. Atkinson a tizenhatos sarkánál, a partjelző meg egy ütememmel később ért a szögletzászlóhoz. Nem, nem kell a kurva videóbíró. Ezt mondanám, ha mi kaptunk volna így gólt, és ezt mondtam a Goodisonban elmaradt büntető után is.

A bitang belga a 76. percben is varázsolt, mégpedig messziről, azaz jobbszélről pontosan Agüero fejére. Ennyi helyzet után Kun már betalált. 3:1.

A 80. percben Pellegrini cserélt, a biztonságra ment, jött Fernando és visszaállt a 4-2-3-1 (vagy csak megsajnálta Silvat, akinek lötyögött a karján a Yaya által kitágított kapitányi szalag).

Egyre jobban ömlött az eső (Yaya csak ült tovább a kispad mellett a lépcsőn, de legalább ráadtak egy kabátot), kb. 2-1 volt ide a hátralévő helyzetek száma, de meccs vége fájdalmas volt. de Bruyne rosszul fogott talajt, a hülye Joel Robles (később bocsánatot kért) hiába rángatta, nagy a baj: Pellegrini csak remélte tegnap, hogy nem hónapokról van szó...

A motm Agüero lett, nálam inkább Fernandinho. Kun 'csak' tette a dolgát, de a brazil nagyot melózott a gólján kívül a középpályán.

Pellegrini kijelenthette a meccs után: 'We were better than Everton'. Igaza van.

A döntő pont egy hónap múlva. Február 28.-án vasárnap lesz. Idén plusz egy alkalommal nekiugrunk Klopp csapatának. Jó lesz.

Pellegrininek ez volt az ötvenedik hazai angliai (hazai bajnoki és kupameccseken) a City kispadján (63 meccs, 50 győzelem, 5 döntetlen, 8 vereség, 79% feletti győzelmi mutató, aztakurva). Jó lenne ha tényleg jön Guardiola, ha nem is egy Heynckes szintű sikersorozat után, de minél több trófeával elhalmozott év után kéne csodát tennie.

#‎TakeustoWembley‬ 

meglett, köszike!

A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló: