Lesüllyedtünk hozzájuk

2018. február 25. 09:30 - mgyuri

2019. február 19. az első igazán nagy pofon a szezonban. Ez is eljött. Meglepő helyen, meglepő időben, meglepő ellenféltől, meglepő sorozatban.

priceless.jpeg

A rettentően kínos eredménynek hatalmas következményei nem lettek, reméljük hosszabb távon sem fejt ki negatív hatást a csapat teljesítményére.

Lementünk a szintjükre, azon a szinten viszont a Wigan jó csapat. Nyertek is.

A Shatar elleni vereség senkit nem érdekelt, a liverpooli meg benne volt a pakliban, ráadásul az sikerült úgy menteni, hogy az lehet mondani: 'most mi van, csak egy góllal kaptunk ki egy szoros meccsen', ami persze nem feltétlenül van így, de mindegy.

Ezen a kupameccsen viszont?

Sikerült nullára kikapni egy harmadik ligás csapattól. Ami kurvára ciki. Sikerült kizúgni az FA kupából, persze, a racionalitás azt diktálja: ha nem nyerünk meg egy kupasorozatot, a legjobb a lehető leghamarabb kiesni a picsába. De egy szurkoló nem racionális, egy ilyen meccs után meg pláne..

wigan_athletic_v_manchester_city_emirates_piros.jpeg

A csapat nem működött. Főleg a bal oldal. Delph idő előtt kiállt. A bírón sok mindent lehet számonkérni, pl.: hogy hasonló szitukban még a sárgát sem adott hazai játékosnak. Az is érdekes volt, hogy először a sárágát vette elő, majd egy kis meggyőzés után váltott pirosra. Pep őrjöngött is rajta egy kevésbé diszkrétet a kispadoknál, majd az öltözőfolyosón. Nem mondom, hogy nem érdemelte meg, szívesen látnám, ha az összes ilyen belépő amit City játékos ellen követnek el, szintén piros lenne.

De nem csak Fabian kiállása. A kihagyás után visszatérő Silva és Sané árnyéka önmagának. A szünet után a baloldalra került Danilo is jóval gyengébb volt, mint az első félidőben a jobbon.

Pep próbált biztosra menni, Zincsenko helyett Walkert küldte be (ezért került Danilo balra), aki hibázott is egy orbitálisat. Nem sikerült biztosra menni.

wigan_athletic_v_manchester_city_emirates_kimaradt.jpeg

Agüeronak ez volt a tizenharmadik meccse 2018-ban. Ez előtt a cardiffi kupameccsen nem ment neki (amikor a szünetben beállt a megsérült Sané helyett), meg ez. Van ilyen. Tizenhárom meccs. Két gyenge, négy baromi jó, hét jó meccs. Az arány durván jó.

Hátul Laporte idegen testként mozog még sokszor, na meg ott van sokak szálkája a szemükben: Bravo. Igen, egy nagy bravúrral védhetett volna Grigg szépen kivitelezett lövésénél, de nem, nem lehet (illetve, ha nagy hülye vagy, akkor mindent lehet) ezt a vereséget a nyakába varrni.

wigan_athletic_v_manchester_city_emirates_letort.jpeg

A hazaiak azt csinálták, amit lehetett várni tőlük, de az tökéletesen csinálták. Paul Cook karácsonyfaszerűen rakta fel a pályára a csapatot, stabil négy védő, a középpályán is inkább védekező feladatok, meg a remény (az, hogy a harmadosztály legjobb védelme az övék, csak a reményt adta meg Európa egyik legjobb támadósora ellen). A remény mellett azért tettek is róla, hogy emlékezetes legyen az este.

Hátul Walton mindent fogott, amit lehet, Dunkley kb. a mezőny legjobbja volt, Elder a jó védőmunka mellett gólpasszt adott.

Középen Perkins egész jó volt, a kényszerűségből a 27. percben Powell helyére kényszerűségből beállt Fulton jó volt, de a második félidőben a Roberts-Jacobs csere is jól sült el. Elől meg Will Griggs, Will Grigg. Egy komoly sansza volt, azt be is verte.

on_fire.jpeg

A City csinálta amit szokott, de nem volt meg az átütő erő. A kiállítás nem tett jót, de ezt a meccset hozni kellett volna. De hiába a tizenöt szöglet, ha Laporte csak egy fejpárbajt tud megnyerni, hiába a 29 kapura lövés, ha nincs igazi ziccer közte. Hiába volt szar a pálya talaja, ez nem kifogás.

A cserként beállt KDB nem hozott megváltást, a hazaiak meg kihasználták az egyetlen adódó lehetőséget kihasználták. Walker hibázott, kurva nagyot. Stones és Bravo is helyrehozhatta volna egy kis szerencsével, de ez nem az este volt. Reménytelenül szar este volt.

wigan_athletic_v_manchester_city_emirates_fight.jpeg

A meccs után lett egy kis csetepaté. A pályára rohanó szurkolók inzultálták Agüerót, aki nem maradt adós, de komoly baj (és későbbi következmény) nem lett.

Hihetetlen. Nem hiszek az ilyen mumus sztorikban, de rémisztő, hogy négy éve otthon vertek ki minket a wiganiek a kupából, 2013-ban pedig a Mancini korszak végére tettek pontot. De ez. Hátborzongató.

Nem hittem a csodás négyesben, most sem hiszek a csodás hármasban, nem ezért fájt ez a meccs, hanem azért, mert baromi méltatlan volt ez a vereség. Lépjünk túl. Méltón.

A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prideinbattle.blog.hu/api/trackback/id/tr9613696364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.