Nem várt könnyed siker

2013. január 14. 19:11 - mgyuri

Némi félelemmel tekintettünk a tegnapi meccs elé, hiszen Londonban az Arsenal vendégeként nem sok babér termett számunkra az utóbbi időben, elég ha csak a tavaly tavaszi égést említjük. Az aggodalmunk aztán gyorsan elillant, mivel már az első félidőben eldőlt gyakorlatilag a meccs, amivel végre megtörtük az 1975 óta tartó átkot is, a tabellán pedig továbbra is bőszen nyargalunk az MU után. Megjegyzendő még, hogy a mérkőzés bírói szempontból megint érdekesre sikerült, hajtás után ezzel is foglalkozunk.

Némi félelemmel tekintettünk a tegnapi meccs elé, hiszen Londonban az Arsenal vendégeként nem sok babér termett számunkra az utóbbi időben, elég ha csak a tavaly tavaszi égést említjük. Az aggodalmunk aztán gyorsan elillant, mivel már az első félidőben eldőlt gyakorlatilag a meccs, amivel végre megtörtük az 1975 óta tartó átkot is, a tabellán pedig továbbra is bőszen nyargalunk az MU után. Megjegyzendő még, hogy a mérkőzés bírói szempontból megint érdekesre sikerült, hajtás után ezzel is foglalkozunk.

A várt kezdőcsapatot küldte pályára Mancio: Yayát Javi Garcíával, a sérült Agüerót pedig Dzekóval pótolta a menedzser. Nagy kérdés, hogy mennyire érezzük meg majd Yaya hiányát az elkövetkező hetekben, hiszen tavaly ilyenkor mind a két kupából kizúgtunk nélküle. Egyelőre a tegnapi meccsen ha nem is tökéletesen, de aránylag jó teljesítményt nyújtva Javi García nem éreztette velünk az elefántcsontparti hiányát.

A 9. percben rögtön büntetőhöz jutottunk, Koscielny két kézzel leteperte a könnyen eleső, ám a kaputól öt méterre abszolút gólhelyzetbe kerülő Dzekót, amit Mike Dean sporttárs nem hagyott tétlenül és befújta a jogos tizenegyest, a franciának pedig felmutatta a piros lapot, ami a továbbiakban markánsan befolyásolta a meccset. A büntetőt Kun hiányában Dzeko vállalta el, ám a bosnyák pocsék módon célzott és kihagyta a tizenegyest.

A 21. percben aztán egy Silva-Tévez-Milner összjáték után az angolnak szerencsére megint elsült a jobb lába, hiszen elemi erővel vágta be a labdát a hosszúba, Szczesny-nek esélye sem volt védenie, 0-1. Milnert egyébként a gólja mellett a mezőnymunkájáért is ki kell emelni, véleményem szerint a meccs embere volt. Ha kellett szerelt, ha kellett 1-1-ezett a szélen, a játékát látva egyszerűen egy pillanatra sem merült fel bennem, hogy ebből a csapatból most hiányzik Nasri. PabZab mellett talán ő a másik igazi jolly jokere a csapatnak, bárhova is teszi a pályán Mancini, felszántja a pályát és a belét is kimelózza a 90 perc alatt.

A 35. percben éppen egy Zabaleta labdaszerzés után Milner adta be a labdát középre, amelybe Tévez még bele tudott érni, ezt a lengyel kapus még tudta hárítani, ám a kipattanót Dzeko passzolta be a kapuba, ezzel pedig már 0-2 volt az állás.

Az ágyúsok mindössze egy Podolski lövést tudtak felmutatni az első félidőben, ezt leszámítva emberhátrányban momentumuk sem volt. Illetve valami mégis ment nekik, mégpedig a reklamálás. Koscielny pirosa után minden egyes City szerelésnél vagy faultnál habzó szájjal kérték számon a lapokat Dean sporinál, akin így meglehetősen nagy volt a nyomás és érezni lehetett, hogy a francia kiállítását előbb vagy utóbb kompenzálni fogja.

 

A félidő után lazán eldönthettük volna a meccset. Dzeko passza után Tévez Szczesny-re vezethette rá a labdát egyedül, aki eltotojázta a ziccert. Carlitos helyzetkihasználása ebben a szezonban ugyan nem éppen tökéletes, de azt érdemes vele kapcsolatban megjegyezni, hogy már 6 darab gólpassza van eddig, ezzel pedig a PL-ben holtversenyben ott van az 5. helyen.

Öt perc múlva jött Kompany lassan szokásossá váló rizikós belépője, Dean pedig itt látta elérkezettnek az időt, hogy egalizálja a felek létszámát. Villant a piros lap, dehogy jogosan-e, azt döntse el mindenki maga. Friss hír, hogy a klub fellebbezett, így talán lehet esély arra, hogy Kompany ne kapjon idén is egy három meccses eltiltást.

Mindenesetre itt volna már az ideje végre, hogy az angol bírói kar határozott és konzisztens módon kezelje ezt a témát, hiszen elég furcsán veszi ki magát, hogy egy Norwich ellen még szabálytalanságot sem fújnak Vinny ellen, rá egy hónapra pedig lazán kiszórják egy hasonló, de korántsem olyan veszélyes becsúszása után, és akkor a Glen Johnson-féle belépőkről nem is beszéltünk...

A két piros lap mellett egyébként repkedtek a sárga lapok is: az Arsenaltól ketten, tőlünk pedig négyen sárgultak be. Mike Dean tehát igencsak lubickolt a szerepében tegnap, a mémgyárak pedig ennek köszönhetően maximális fordulatszámon pörögtek a mérkőzést követően.

A végén még szépíthetett volna Wenger csapata, de Walcott lövését Lescott ashleycole módjára menteni tudta a gólvonalról, maradt a 0-2.

Borzasztó fontos győzelem volt a tegnapi, hiszen idegenben rangadót nem szokásunk sűrűn nyerni, utoljára talán 2011 őszén jött össze ez kétszer. Tartjuk a 7 pontos lemaradásunkat a scums mögött, ráadásul ha a következő három fordulóban nem követünk el bődületes szarvashibákat, akkor ez a hátrány valószínűleg nem is fog növekedni. Ráadásul szépen lassan a sérültek (Agüero, Maicon, Rodwell) is kezdenek felépülni, ami további bizakodásra adhat okot.

Folytatás szombaton a Fulham ellen otthon.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prideinbattle.blog.hu/api/trackback/id/tr485656562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.