Zaba búcsúja

2017. május 18. 13:30 - mgyuri

2008 szeptembere — 2017 májusa.

Nem kis idő, a fociban meg pláne nem az. Most eljött a búcsú ideje. Szép volt, érzelmekkel teli.

A pocsék formában lévő West Bromnál kevés ideálisabb ellenfél jöhetett volna a gálára az Etihadba (bár a végén azért csak mutattak valamit ők is).

Bye-bye! 

Azon filózhattunk még, vajon az argentin mellett kinek lehet ez még az uccsó hazai bajnokija.

A hadrend nem változott meg, de néhány szereplő igen. Kolarov lett a bal bekk, jól is ment neki. A védjegyévé vált szabadrúgásból egyet küldött (még a meccs elején) Foster kapujára.

A kapuban maradt Caballero, sajna nem jött össze a clean sheet, de a nagyon meglepő, a guardiolai csúcspont, a 100%-os passzpontosság, 14 passzából 14 célba ért. Wow. Mindig is utáltam amikor a kapusok céltalanul előre basszák a zsugát.

A nagy kérdés a Jesus-Agüero páros együtt szerepeltetése volt. Nos, együtt voltak a pályán és ... kurva jók voltak.

Baromi jók, egy azért, mert durván jó játékosok, ad kettő azért, mert a WBA retekszar formában van.

Sterling maradt ki, Jesus lett a jobb szélső, Sergio a center.

Hibátlanok voltak, mind a ketten. Pep taktikája is. A West Bromnál nagyon keveset volt a labda (70-30% ide, a jó passzok száma meg 600-200 nagyjából).

A középpálya közepe olyan szinten meg lett szállva, hogy nem nagyon volt esélyük semmire.

Sané volt a bal futó, de ő sem volt a vonalhoz ragasztva, a védelemből az Otamebdi-Kompany páros is sokszor lépte át a felezővonalat, amikor Fernandinho jobb bunkó volt, akkor is  sokszor húzott befelé, Yaya pedig szinte árkot vájt a kezdőkör sugara mentén.

De vissza Kunhoz és Gabihoz. Jesus életveszély volt, Sergio pedig olyan érett, szuper játékot hozott, hogy csak na. Mélyen helyezkedett sokszor, a WBA középpályájának a közepén tanyázott a legtöbbet, ott ha kellett megindult, osztogatott, labdát szerzett.

Jellemző volt az a jelenet a 16. percben, amikor a labdát szerzett megbillent, de azonnal felpattant (hihetetlen az egyensúlyérzéke a csávónak) és indította Sanét. Leroynak most sem ment annyira, mint a körülötte játszónak, az első félidő elején a Nyom-Sané párharc volt az egyik fő látványosság, aztán meg a szokásos elfutásai jelentettek zavart.

Az utóbbi meccsekhez képest Silva is egy sebességi fokozattal visszább vett, nem meglepő, úgy nem lehet focizni heteken keresztül.

Viszont külön ki kell emelni de Bruynét. Az első gólban is vastagon benne volt. Remek összjáték, egy komótosnak tűnő, de halálos Yaya passz, Agüero sarok, Kevin megindul, három védő sem tudja mit csináljon, középre tálalás, Jesusnak csak be kell tenni.

Tizenhatodik KDB assziszt, messze a legtöbb, amit City játékos kiosztott egy szezonban a Premier League-ben.

Két percre rá jött a második gól, ezt már maga Kevin lőtte. Gyors, szinte lekövethetetlen támadás, amelynek a végén Gabi Jesus háttal a kapunak lő vissza de Bruynének, aki nem állítgat, hanem betekeri a gólt.

A szünetben egy cseppet sem bántam, hogy a Sky Sports (mindig fasza) közvetítését választottam, pláne, hogy a stúdióban a másik kapitányunk, az elbűvölő Steph Houghton szakértett.

Az 57. percben zárult a meccs érdemi része. Yaya gyönyörűen kényszerítőzött Agüeroval, a visszakapott labdával — díszkísérettel — besétált a célba.

Több, mint egy éve nem lőtt bajnoki gólt az Etihadban. Szép búcsú?

A biztos búcsú a 62. percben kezdődött. Silva jött le és érkezett Zabaleta (Fernandinho ment a középpályára, ZabMan meg a helyére, hátra, jobbra).

Sokan nem értették, de én nem bánom, hogy nem kezdett, fontos volt a három pont.

A mikor bejött, kb. minden megmozdulásától őrjöngött a plebs (lol, még motm-nek is megszavazták). Csk-ként búcsúzhatott Manchestertől. Szép gesztus: a klubtól örökös bérletet kapott.

Aztán Pep lehozta Kompanyt, azért, hogy Stones játsszon, meg, hogy Zabaleta legyen a csapatkapitány. Meg volt ez komponálva.

A lefújáskor a kedvenc zenekara, a Status Quo üvöltött a hangfalakból.

Ki jön utána? Sagnával még mindig nem tudni mi lesz. Navas sem véste alá az ítéletet, hogy csere jobb bekk/futó lesz még egy szezonon keresztül.

Mondjuk van olyan fogadóiroda, ahol nem lehet már tenni arra, hogy Kyle Walker a City játékosa lesz. Lassan kiderül.

Az utolsó tíz percre Fernando váltotta Yayát. Lehet nekik is ez volt az utolsó meccsük az Etihadban? Remélem Tourénak nem.

Aztán még a WBA is villantott egy kicsit. A 87. percben szépítettek.

Rendben volt a támadásuk, de Stones nem tudom miért hagyta magára Robson-Kanut.

Piszkosul kár volt ezért a gólért. Egy kis mázlival elég lett volna egy x is Watfordban a bronzért, így ha döntetlen, nagy mázli kell. Nyerni kellene, csak még egyszer.

Ezzel a győzelemmel az is biztos lett, hogy jobb a hazai mérlege a csapatnak a szezonban, mint az idegenbeli. Sokáig nem így állt.

A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://prideinbattle.blog.hu/api/trackback/id/tr1812513479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.