Veszélyes terepre tévedtünk. A Goodison Park nem a Manchester City-nek való vidék már egy jó ideje. Már a szezon előtt, rögtön a sorsolás nyilvánosságra való kerülése után potenciális banánhéjnak tűnt ez a meccs, most meg aztán pláne, amikor is már kőkeményen a bajnoki aranyunk tét. A korábbi Everton elleni idegenbeli meccsek mutatói nem sok jóval kecsegtetnek számunkra, habár szinte minden netes firkász vendéggyőzelmet jósol. Reméljük tényleg összejön egy kínkeserves City-győzelem és nem trollkodja szét a bajnoki versenyfutást az Everton úgy, ahogy két éve tette a Uniteddel.

Érdekes helyzet állt elő Anglia két városában, Manchesterben és Liverpoolban. Nagy valószínűséggel ebből a két városból fog kikerülni a jelenlegi Premier League szezon győztese, ehhez a tényhez a városi riválisaik pedig minden bizonnyal vegyes érzelmekkel viszonyulnak. Manchesterben a City és a united (amelynek a stadionja ugye nem is a városban található, muhaha...) rivalizálása az utóbbi években egy új szintre emelkedett. Korábban sem szívlelték az egykor szebb napokat látott iparváros két csapatának a szurkolói egymást, a történelem nélküli City felpumpálása óta pedig végképp nem egy közös asztalnál fogyasztják el a vasárnapi ebédjüket a rags-fanok kék kollégáikkal.

Ez az utálat állítólag azonban közelében sincs annak, amelyet Liverpool vörös felével szemben éreznek (az ottani fradi-újpest blablabla-rerere), így aztán úgy tűnik, hogy az a helyzet állt elő, hogy az Old Trafford turistái a bajnoki versenyfutásban inkább a City mellett lesznek kénytelenek letenni azt a bizonyos garast.

Mivel ma éppen Liverpool kék felében vizitel a Manchester City, ezért a Mersey-part túlsó partján most minden scouser legalább egy evertoni pontszerzésért lesz megfeszülve, holott, ők sem éppen puszipajtások a városban (bővebben erről Latz mesélt nekünk az előző posztban). A faramuci helyzettel azonban szerencsére jelenleg nekünk kell a legkevésbé törődnünk.

[caption id="attachment_1542" align="aligncenter" width="634"] Vót bajunk itt tavaly is...[/caption]

 A legfontosabb feladat, hogy ma ezt az igencsak tetszetős focit produkáló Evertont valahogy két vállra fektessük. Sajnos, a tabellán elfoglalt helyezéseket leszámítva gyakorlatilag minden ellenünk szól. Martínez vezetésével az Everton történetének legjobb PL-szezonját futja. Hazai környezetben mindössze kétszer tudták legyőzni őket, ráadásul mindkét vereség után azonnal győzelemmel tudtak válaszolni a következő fordulóban. A hazai pályán felmutatott mutatókban közvetlenül a három bajnoki esélyes mögött vannak tehát, mi azonban idegenben december óta mindenkinél több pontot tudtunk összegyűjteni.

A legutóbbi 15 kirándulásunk képeit sem fogjuk éppen bekeretezve kitűzni a családi kandalló felé, hiszen ezen összecsapásokból 1, azaz egy darab meccset tudtunk csak megnyerni, ráadásul az utolsó 4 meccs is vereséggel zárult a Toffees otthonában. Azt már csak mellékesen írom le, hogy a 2009-es (az a bizonyos Elano-gólpassz még megvan?) évet megelőzően csak 1992-ben tudtunk nyerni a Goodisonban bajnoki mérkőzésen... Érdekesség, hogy 5 éve az akkor Hughes vezette csapat mindössze két idegenbeli meccset tudott behúzni: a már említett Everton ellenit illetve az - azóta a másik voodoo rontás alá helyezett - sunderlandit...

[caption id="attachment_1563" align="aligncenter" width="425"] A Guardian is címlapon emlékeztet.[/caption]

Ha már szóba került a 2009-es esztendő, megemlíthetjük, hogy abban az évben viszonylag puskaporos lett a levegő a két klub között Lescott Manchesterbe szerződése kapcsán, amelyet Moyes annak idején nem is hagyott szó nélkül. De emlékezhetünk Mancini és a #FutballGéniusz oldalvonal melletti kakaskodására is, amely szintén emlékezetes maradt azóta is.

Örömteli hír, hogy a maródiak listáját mára csak egyedül Navas alkotja, felépült ugyanis hosszú idő után Nasztaszics, sőt az a David Silva is, akit kihagytak szégyenszemre az év Premier League-csapatából... Martínez helyzete ezen a téren valamelyest kényelmetlenebb, hiszen biztosan hiányozni fog Barry, Mirallas, Ovideo, Gibson és Koné is, továbbá kérdéses még Distin és Jagielka játéka is annak ellenére, hogy állítólag már felépültek a sérüléseikből.

Az Everton számára talán a három legfontosabb kérdés az lesz a mai napon, hogy A) Mennyire fog érződni Barry hiánya a középpálya tengelyében? B) Hogyan viszonyul a meccshez a Goodison Park közönsége? és C) Hátul a védelemben vajon milyen teljesítményre lesznek képesek az egyik leggólerősebb csapattal szemben?

Ami pedig minket illet, ha azt a magabiztos és meggyőző produktumot tudjuk nyújtani, mint amit múlt héten a Selhurst Parkban láthattunk és amelyről Pellegrini is nyilatkozott a tegnapi sajtótájékoztatón, már egy jó alappal veselkedhetünk neki a 90 percnek. Agüero meccsről meccsre jobb, Yaya parádésan tért vissza sérüléséből és újra ott lehet a pályán az a Silva, aki a liga legjobb játékmestere. Az Everton felé billenő mérleg ellenére azért azt is jegyezzük meg, hogy két esztendővel ezelőtt is hasonló nehéz feladat előtt állt az akkori Mancini-csapat Newcastle-ben, amelyet aztán tökéletesen oldott meg. Tapasztalatunk tehát már van az ilyen kiélezett helyzetekre.

A meccset Lee Probert fogja vezetni. idehaza a DIGI Sport 2-es csatornája fogja adni 18:15-től.