Hihetetlenül el vagyunk kényeztetve így 2012 végére. Az ember sértve érzi magát, hogy nem nézheti otthon, kényelmesen a Manchester City szaros ligakupameccsét.

Bár az eredmény távolról sem kedvez nekünk, de csak jó lett volna látni.

Persze, hogy el vagyunk kapatva, hiszen a felkészülés során csak egy meccset, az Oldham ellenit nem közvetítette valamilyen televíziós csatorna, még a Drezda elleni 0:0-át is végigszenvedtem, én marha.

Érdekes ez a ligakupa, nem veszik igazán komolyan se a csapatok, se a szurkolók (ilyen kevesen City meccset idén nem fognak élőben látni, legkevesebb nézőszám, tv közvetítés nuku), de a szervezők sem törik össze magukat. Oké, hogy a tévések a szerdai felhozatalból a united-N'castle-t akarták közvetíteni, így nem lehetett egy nap két manchesteri meccs, de akkor is furcsa, hogy a csak a Leeds-Everton került képernyőre. Sem a City-Villa, sem a Chelsea-Wolves, így nem fog emelkedni a kupa presztízse, az fix. Egy ideig mondjuk reménykedtünk (kb. addig míg a Leeds a honlapján nem cáfolta), mert szárnyra kaptak olyan hírek, hogy az Elland Road gyepszőnyege nem bírja a kellemes őszi záporról brutálissá vált égszakadást, és akkor a mi meccsünk lesz a befutó a tv-ben, nos, nem így lett.

Emberemlékezet óta nem volt ilyen. 20:52, ülök a monitor előtt, megy a meccs, én meg csak mint egy hülye tekergetem a az egeret fel, és alá... Hallgatom a rádiót (net, BBC Manchester), mint nagyapám Novotny Zoltánt. Ma már az a furcsa, ha nem látunk egy meccset, talán jobb is, hogy nem láttuk, de azért csak kíváncsi az ember, mire is képesek a fiatalok.

Érdekes volt így posztot írni, de tagnap sikerült levadászni gyakorlatilag a teljes meccset, így azért csak lesz beszámoló.

A kezdés előtt rögtön változtatni kényszerült Mancini, Rodwell megsérült, így Lescott került a kezdőbe, Zabaleta pedig a padra (ahol a régi időket idézve, öten ültek).

Az első félórában többet támad a Villa, de hiába tűntek motiváltabbnak a vendégek, ilyenkor az jött, ami jönni szokott. Az első kapuralövésből betalált a City, az előkerült Milner adta be remekül a labdát, Balotelli háttal a kapunak átvette, majd pedig jobbal gólt lőtt. 1:0.

Ezután sem adta fel a Villa, a szünetig is többet volt náluk a labda, de hiába pörögtek jobban a fordulás után, egyenlíteni csak hazai bénázás után tudtak, egy nem olyan túlzottan veszélyes beadást Pantilimon paskolt ki, Barry pedig valószínűleg azt hihette, hogy még a Villában játszik, mert a hálóba lőtt. 1:1.

Mancini cserélt, az ifjú Suárez helyett jött Sinclair, aki egy cseppet sem győzött meg, hogy helye lenne a csapatban. Weiss és Johnson meg elengedve, háát, nem csináltunk jó vásárt.

Az egyenlítés nem jött soká, Kolarov ismét beragasztott egy szabadrúgást. 2:1.

De ez a Villa nem adta fel, Agbonlahor egy szép akció végén ismét döntetlenre hozta a meccset. 2:2.

Mancini ekkor váratlant húzott, Lescott helyett Džekot hozta be, dűlőre akarta vinni a meccset, vagy így, vagy úgy. Én most látatlanul is a vagy úgyra tettem volna. A kincstári pesszimizmusom sajna bejött.

Pedig a 89. percben Tévez véget vethetett volna mindennek, de a szabadrúgása a kapufán csattant.

A ráadásban is volt két nagy City helyzet (újfent Mario és Tévez), de nem ment be, ellenben jött a Villa gól. Kolo elvesztett egy fejpárbajt, Agbonlahor lőtt kapura, Pantilimon csak félre ütni tudta a labdát  (bááz, tudom, eső, nehéz szitu, de van olyan meccs, mikor nem jön ki labda erről a lóbaszóról románról?!), N'Zogbia érkezett. 2:3.

A 113. percben újra Agbonlahor, hülyét csinál a védelemből, és lő egy gyönyörű gólt. 2:4.

Vége. Nem jött össze, ez az összeállítás, nem elég, lehet, hogy másod vagy harmadosztályú csapat ellen talán meglett volna a továbbjutás, de így nem.

Mancini beleszart a Capital One Cup-ba, és visszalökte a többiek el: tessék vigye aki akarja, nekünk nem kell.

A meccs jegyzőkönyve, és az összefoglaló: