Előrebocsátom, hogy bár a meccs széleskörű anyázást és bírózást vont maga után City berkekben, én több okból is, mértékletesen bár, de elégedett voltam a látottakkal. Azt is meg merem kockáztatni, hogy Pellegrini jól választott taktikát, és a csapat némi kilengésekkel bonyolítva jól is hajtotta végre a tőle elvártat.

Hibázott Pellegrini Demichelisszel? Nastasić sérült és egyébként is konkurenciamentesen a legszarabb védőnk idén, nem beleszámítva az invalid Richardst - a szerb egyelőre nem alkalmazkodott az újfajta megkövetelt védőjátékhoz, Lescottról nem is beszélve. Ő kiváló volt a Chelsea ellen, de annyi agresszív és életbevágó szerelést nem mutatott volna be az első félidőben, mint az őrült Martin, sőt pontosan láttuk a becserélése után, hogy neki a Barca-szint sok.

Sajnos Demichelis pontosan ez. Lehoz egy brilliáns félidőt, hogy utána mindent alapjaiban basszon szét. Középhátvéd létére meglepően sokat csúszkál és fetreng a földön, no nem mintha középhátvéd létére a jó öreg Nesta nem ezt csinálta volna, de Nesta - még középhátvéd létére is - világklasszis volt. Demichelis maximum másodpercekig az - eddig védtem őt, és az idei szezon hátralevő részében valószínűleg megmarad Kompany preferált társának, de jövőre már nem történhetne meg az, hogy ilyen meccsen úgy kezdhessen az argentin, hogy valójában tényleg ő a legjobb opció.

Úgyhogy ha valamikor hibázott Pellegrini és az egész brigád, az még a nyáron volt, amikor csak a korábbi Bayern-legenda érkezett a védelembe, de talán a főmuftik is hittek abban, hogy Nasta a tavalyi szezonjára még jól rá is kontráz, és bevonul a halhatatlanok közé. Ezzel minimum egy évet még várni kell.

No de vissza a felálláshoz. Nem is lett volna az egészben semmi meglepő, ha mondjuk Jovetić kezd, nem pedig Kolarov. De a crnagorai és Nasri is elég szabadon értelmezi a támadó középpályás posztját, Alvesnek pedig ez esetben nem kellett volna végig Kolarov árnyékában ügyködnie a meccs nagy részében. Ez a húzás - Pellegrini legváratlanabb lépése talán ittléte során, nem számítva a perverz Demichelis-experimentet - bejött. Bár csalóka az összeasonlítás, mert megfogytunk egy emberrel, mégis Kolarov lecserelésé többek között azt is eredményezhette volna, hogy Alves mondjuk duplázik. Kolarovval a nyakán semmi tere nem volt.

Kompany szerint túl sok tiszteletet mutattunk az ellenfélnek. Én hiszek neki, mert olyan príma Vincent megjelenése, hogy neki bármit elhiszek, de az is látszott, hogy meg van szervezve és előtérbe van helyezve a védekező alapállás. Én nem is tudtam, hogy ilyen összeszedetten és fegyelmezetten is tudjuk ölni az ellenfél játékát (ami sokak szerint egyenesen a foci!). Lőttünk a szezonban elég gólt és vezettünk tömérdek támadást, én nekem még üdítő is volt látni, hogy ezúttal másképp akartunk eredményt elérni. Ugyanis egyáltalán nem tűnt indokolatlannak ez a szelekció, figyelembe véve az ellenfelet, és idővel nyugtázva a játékunkat.

Az első félidőben dominálta a labdabirtoklást a Barca, de igazában az ő kapujuk volt veszélyben ezalatt az idő alatt. Többnyire persze egyáltalán nem agyoncicomázott akciókból. Egy beadás Clichytől vagy egy szabadrúgás Negredo fejére, és meg is volt a helyzet. A meccs egyik akciója a lenyűgözően straightforward Kompany - Silva - Negredo támadás lett volna, de Álvaro már nem tudta jól megoldani a helyzetet.

A Barcelona ennek ellenére erősebb csapat benyomását keltette és végül teljesen megérdemelten szerezte meg a győzelmet. A bíró ide és oda is teljesen remek volt - Clichy kezezése érhetett volna tizenegyest, de az itt nem megadott ítélet még a védhető kategória. Aztán az addigi bírói trenddel szöges ellentétben álló nem befújt Busquets fault Navasra már kevésbé az - Jesús szereti hozzátenni a magáét hasonló esetekben, de addig a legszokványosabb fejpárbajt is random mód büntette valamelyik csapat kárára a játékvezető, ahhoz képest Busquets odarúgása maga a nagybetűs fault. A tizenegyes miatt kár lenne leszólni, 10 emberből 10 mondta volna azt az élő streamet nézve, hogy a büntetőterületen belül történt a szabálytalanság, a piros lap pedig egyenesen üdvözítő lépés volt az addig magát teljesen dilettánsnak feltüntető bíró részéről. A lesgól, az meg nem volt lesgól.

A kiállítás után döntöttem el végleg, hogy márpedig nekem ez a teljesítmény és játék tetszik, és ignorálom a sok csúnya hangot. A védők megmaradtak az agresszív letámadásnál, és gyakran komoly kockázatok árán léptek oda a labdát átvevő támadóknak - Zabaleta és Kompany többnyire sikerrel is jártak partizánakcióik alkalmával. Nem volt lefutott a meccs a tizi után, és ha hosszabb üresjáratok után is, de lehetőségeket dolgoztunk ki.

Silva fantasztikus volt. Ahogyan kezeli az érkező labdát szoros fogásban, és ahogyan kiértékeli a szituációt, az tegnap talán magát a nagy Zizout idézte; jelenleg nincs csapat, amelyik kezdőjébe ne gyalogolna be könnyűszerrel Merlin. Talán még Cleverley is csettintett a meccset látva. Sajnos SIlva nem egy cheat, mint az olajpénz, így a góllövéshez már komplett nímand. De így legalább van értelme lejátszani a meccseket.  Ezért nem vettük még meg Messit sem.

Yaya (a csávó konkrétan kísérte az ellenfél labdás játékosát olykor!), Fernandinho és Kompany is szétdolgozták az agyukat a meccsen, és az ő hozzájárulásuk nélkül tényleg nem sokat ért volna a passzív játék megálmodása Pellegrini papától. Sajnos Kompany a pazar játék ellenére is majdnem olyan dilis volt az első gólnál, mint a rutinosságát mindenáron palástolni vágyó Demichelis. Ez a kis kihagyás meg a picit ökör bíró nagy nyomot hagyott végül nemcsak az eredményben, de a meccs utózöngéjében is. Pedig szerintem kajak jól meccseltük a Barcát, kajak jó stratégiával és kajak jó kivitelezéssel. Lehet, hogy hülyeség 0-0 meg 1-1-re játszani, de nem biztos, hogy nagyobb annál, minthogy támadóbban álljunk fel és teret adjunk olyan császároknak, mint Iniesta, Messi vagy Fabregas. Főleg, hogy tényleg tök sokáig nekünk kedvezett a meccs lefolyása.

A lényeg mindebből mégiscsak az, hogy végre BL-kieséses szakasz volt itt, ráadásul egyből igazi ünnepnap a Barca ellen odahaza. Nem kéne, hogy ezt az élményt elrontsa holmi végeredmény, bíró, meg hasonló szarságok. Az eredmény nekem egyáltalán nem fájdalmas, több okból sem. A Barca még ennyivel előbb jár jelenleg, ez tök egyértelmű, mi pedig ott vagyunk három hazai trófea elérhető közelségében, és nem utolsósorban a tény, hogy erre a teljesítményre büszke lehet a mindenkori City szurkoló, de ezt okfejtettem eddig is.

Még a meccsposzt kommentjeként írtam, hogy végre egy meccs, ami előtt nem izgulok, mert nem igazán érintene rosszul a kiesés a többi kompetisönnel a nyakunkon. Ez cseppet sem változott azóta sem, sajnos Pellegrini komolyabban vehette a dolgot, mármint ez elvárható tőle és szép is, meg minden, csak nem kellett volna Mancinit felidéznie a nagy bírózás közepette. Igazából ez Mourinhot megszégyenitő osztás és fröcsögés volt, ez pedig egyáltalán nem hozzá és a helyzethez illő dolog. Stay classy.

De most már vissza a szürke hétvégékre, jön a Stoke, szóval végre igazi labdazsonglőrök látogatnak az Etihadba, élükön a zseniális mágus Sparkyval! És kezdhetek végre megint izgulni.

[vimeo 87060609 w=640]