A tartalékossá soványodott City a legutóbbi bajnokin Burnley-be utazott és játszott egy kellemetlen 1:1-et.
Baj nincs. Tizenhárom pontos előny tizenkét fordulóval a vége előtt. Álomszerű.
Sosem kellemes a megtorpanás, ha robog a vonat, de megyünk tovább. Megcsinálják.
Döntetlen Burnley-ben? Előfordul. Harmadszor nem sikerült legyűrni egy idényen belül Dyche csapatát. A hazai bajnoki nagyon sima volt, a szintén az Etihadban rendezett kupameccsen pedig hiába szerzett vezetést a Burnley Barnes nagy góljával, kaptak egy négyest a végéig.
Hét lőtt gól a Burnley-nek, nem rossz, főleg úgy, hogy a meccs előttig 22 gólt kaptak a bajnokságban, összesen.
Lehetett volna ez másképp is (de az, hogy a City szerezte meg a vezetést nem volt rossz jel, a hazaiak hátrányból fordítani nem tudtak ebben a szezonban még), de a kispad nagyon rövid volt. Szó szerint. Hatan ültek le a padra.
Gary Neville meg is köpködte Pepet, hogy miért nem ültetett le több fiatalt a kispadra. Nos, az U-23-as csapat előző este kilenckor hagyta el a pályát, oké, Burnley kb. 50 kilométerre van Manchestertől, de a találkozó 12:30-kor kezdődött, ki lett volna olyan állapotban, hogy be lehessen vetni, ha kell?
Díaz és Adarabioyo ott volt a padon. Lukas Nmecha sérült, Cameron Humphreys és Foden szintén (Foden mellett így élete lehetősége ment el, hogy ezekben a hetekben nem állt Guardiola rendelkezésére...). Szóval kit kellett volna még elvinni Burnley-be, és minek?!
Rövid volt a pad. Egy picit lehetett bánkódni az elmaradt Mahrez transzfer miatt.
A meccs a szokásos kottából játszódott. A City magához ragadta a kezdeményezést, jöttek a helyzetek, komolyabb életveszély nélkül.
Az első nagy esély a gólszerzésre a 14. percben volt, Bernardo beadásába bele tudott fejelni még Barnes, a labda így nem lett tökéletes Kompany-nak, aki így csak szépen átbukfencezett Pope-on.
A 22. perc szívet melengető jelenetsort hozott. De Bruyne végzett el egy szögletet kicsiben, a labdát Bernardo kapta, aki adta tovább a tizenhatos előtt tök egyedül álló Danilónak, aki hibátlan gólt lőtt. Pazar, csodálatos. Bravó! 0:1.
Ezt a figurát többször is előadták (pl. az 56. percben egy közel hasonló szögletvariáció végén bombázott fölé a brazil bekk).
A csapat rutinszerűen csinálta tovább a dolgát, mentek előre, de az a plusz hiányzott, ami meg szokott lenni. Egy váratlan megoldás, egy bátor lövés, mind kellett volna a további gólhoz.
Igazán veszélyes helyzete a hazaiaknak volt, a 31. percben egy beadás után Mee tudott egyedül kilépni (illetve De Bruyne ímmel-ámmal követte), a közeli lövését Edersonnak kellett kitornáznia.
A 38. percben is csak az a kis plusz hiányzott, De Bruyne küldte rá az esőben a tizenhatoson kívülről, a bombát Pope védte, a kipattanóra reflexből belefejelt Agüero, de nem tudta irányítani a labdát.
Ez még oké, de amikor a félidő vége előtt De Bruyne csodálatos keresztlabdájával Sergio gyakorlatilag begyalogolhatott az ötös sarkáig, de ott már csak Pope-ot találta telibe. Érezni lehetett, hogy valami nem stimmel.
A szünet sem hozott megnyugvást, nem lett összeszedettebb a játék.
A legnagyobb helyzetet Sterling hagyta ki, egy ajtó-ablak nem ment be az 54. percben.
Ez egy fordulópont volt, amit rosszul reagált le a csapat. A 67. percben már gyűltek a fekete fellegek, Kompanytól elvettek egy labdát, szépen járatták lábról-lábra, az akció végén Lennon lőtte rá, Ederson védett úgy, hogy a kapufára tolta a labdát.
A 70. percben újra Sterling lábában maradt a gól.
Egy újabb akció az agyon gyakorolt City támadások közül. De Bruyne futtatta Walkert, aki pontosan küldte be a labdát, Raheem a gyorsaságát kihasználva érkezett meg az ötösre, mint annyiszor mostanában, egyedül egy City játékos a kapuval szemben, de most nem lett gól. Óriási baki.
Azt írtam, hogy az 54. percben kihagyott Sterling ziccer volt a fordulópont, ez már a biztos jele volt annak, hogy baj van.
Pep sem lépett jól. Szerdán puszi, szombaton csere.
Nem értettem, egy picit elkapkodott, indulatból meghozott döntésnek tűnt a Sterling-Díaz csere.
Brahim ügyes gyerek, de egy ilyen meccsen nem tudott lendíteni, sőt. A jobboldalt (De Bruyne és Bernardo), a két kihagyott Sterling ziccer ellenére is rosszabbnak éreztem, mint a Raheem-Gündogan párost a balon.
Miért nem jött akkor Zincsenko? A bal szélső poszt fekszik neki (Díaz határozottan nem balszélső), ő inkább tudott volna élni a lehetőséggel.
Aztán, a keret egyik legrutinosabb (a keret egyik legnagyobb fizetésével rendelkező) tagja Yaya Touré nem alkalmas arra, hogy húsz percet bejöjjön, lassítsa a játékot és jó labdákat adjon előre?!
Ezekre a kérdésekre csak Pep tudja a választ.
A 82. percben jött a fájdalmas rész. A szünetben beállt Lowton (érdekes, egy-egy változtatás volt mindkét oldalon, de míg Dyche húzása remekül, Pepé viszont egyáltalán nem jött be. Lowton sokkal hangsúlyosabban volt jelen a City térfelén, mint az első játékrészben Bardsley) De Bruyne szintű labdát küldött Gudmundsson elé, aki beverte. 1:1. Húsz évesen a franc gondolta Lowtonról amikor csetlett-botlott Fradiban, hogy ilyen labdát fog adni, mint ez.
Walker lemaradt, Ederson hiába ért bele, nem tudott védeni.
A végéig nem sok minden történt, maradt az 1:1. Szerencsére jött egy hét pihenés. Kellett.
A keret fáradt, egy picit megfogyatkozott. Egyes játékosok rengeteget játszottak már. KDB lábában 2973, Fernandinhoéban 2868, Walkerében 2765 van. De van akiről azt gondolnánk, hogy kevesbedett játszott, ez Bernardo Silva, nos, nála a legtöbb azoknak a meccseknek a száma a keretben (37) amikor bevetésre került.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
