Üdv kedves olvasók, FortyTwo néven fogok garázdálkodni a blogon és ezennel útnak indítom az öt részes cikksorozatomat, mely — ahogy a címe is sugallja — Pep nyári nagytakarításáról fog szólni. Az első részből megtudhatjátok kiket nem láthattok többé strandkorlátkékben illetve, hogy miképp lehet párhuzamot vonni Micah Richards és Kyle Walker pályafutása között.

Igazi nagytakarítást végez Pep Guardiola a második Manchester Citynél eltöltött átigazolási időszakában.

Rá is fért a korosodó csapatra, hiszen a tavalyi keret jelentős része már elmúlt harminc, és a többségnek már közelebb van a visszavonulás, mint a legelső Cityben játszott tétmeccse. Sokuknak le is járt a szezon végén a szerződése, így ők ingyen távoztak. Jesus Navas (31) hazatért Sevillába, Gaël Clichy (32) a többek között Emmanuel Adebayort foglalkoztató Istanbul Basaksehirt választotta, Willy Caballero (35) átült a Chelsea kispadjára, Bacary Sagna (34) egyelőre nem talált magának csapatot, de még nem dőlt el, hogy szögre akasztja-e a stoplist, Pablo Zabaleta (32) pedig a West Ham Unitedhez szerződött. Nolito-t (30) a Sevilla vásárolta meg 7,65 millió £ ellenében. Kolarov (31) 2010-ben a Laziotól érkezett, most a városi rivális AS Roma-ba vezetett az útja (5,25 millió £), Fernando (30) a Galatasarayban küzdhet meg a kezdőbe kerülésért (4,75 millió £). Az egyetlen, aki kilóg a sorból az Kelechi Iheanacho (20), ő a több játéklehetőség reményében a Leicester City kötelékébe került. A Rókák 25 millió fontot fizettek érte, azonban került a szerződésébe egy 50 millió fontos visszavásárlási záradék.

Újra egy csapatban a két korábbi Arsenal közönségkedvenc

Rajtuk kívül Joe Hart követte Zabaleta-t, és a Kalapácsosokhoz került erre az idényre (a londoniak 2 millió font körül pengetnek a kapus játékjogáért), Patrick Roberts pedig tavalyhoz hasonlóan idén is a Celticnél tölt egy évet. A fiókcsapataink, mint a Girona és a NAC Breda pedig kaptak egy valagnyi kölcsönjátékost: Maffeo, A. García, Moreno, Douglas Luiz (ő 10+m £-ért jött a Vasco da Gama-ból) , Kayode (aki 3,4m £-ért lett leigazolva nyáron az Austria Wien-től) fémjelezte ötös Spanyolországba illetve Angelino, Ambrose, P. Fernandes, M. García, P. Marí és Agyepong Hollandiába tette át a székhelyét. Érkezett még jelentősebb bevétel Enes Ünal (Villareal, 11,9m £), Olivier Ntcham (Celtic, 4,5m £), Rubén Sobrino (Alaves, 1,8m £) és Aaron Mooy (Huddersfield, 7,74m £) eladásából.

Egy ölelés, két legenda

Wilfried Bony visszatért korábbi sikereinek színhelyére, a Swansea-hoz, ahol 70 meccsen 35 gólt szerzett, mielőtt 2015 januárjában Afrika legdrágább labdarúgójává tettük (azóta már csak ötödik). Most két és fél év után 12 millió fontért váltunk meg tőle. Az elefántcsontparti a csatár a kettes mezszámot választotta, mert ez a második Hattyúknál töltött időszaka, bemutatkozásául pedig előadta a róla készült szurkolói dalt. Nem lehet őt nem szeretni, hatalmas figura. Kár, hogy Pep elképzeléseibe nem fér bele.

Jason Denayer, ahogy két évvel ezelőtt úgy idén is a Galatasarayhoz került kölcsönbe (közel fél millió fontrét kapták meg a szezonra). Angus Gunn aki eddig a harmadik számú portásunk volt, most a Championshipben szereplő Norwich Cityben gyűjthet tapasztalatot, ahol John Ruddy pótlása lesz a feladata.

Fontos még megemlíteni Jadon Sancho távozását, aki a 2000-es korosztály egyik legnagyobb tehetsége, a tavaszi U17-es EB-n Phil Foden mellett alapembere volt a döntőig menetelő angol válogatottnak (ahol egyébként a magyarok 6. helyen zártak), és megválasztották a torna legjobb játékosának. Miután visszautasította a City profi szerződését, arra hivatkozva, hogy nem kapna elegendő játékidőt a felnőtt együttesnél, Guardiola nem vitte el az amerikai túrára, ennek következtében a 17 éves támadó középpályás megtagadta az edzésre látogatást és több játékidő reményében aláírt a Borussia Dortmundhoz, ahol rögtön megkapta a 7-es dresszt. A rendkívül tájékozott magyar sajtó értesülései ellenére, nem fillérekért váltunk meg Anglia legújabb csodagyerekétől, hanem kb. 8 millió fontot fizettek érte a németek, és busás részesedést fogunk kapni későbbi eladása esetén.

Samir Nasri habár kapott egy-egy félidőt a Manchester United és a Real Madrid, illetve félórát a Tottenham ellen, Pep nem számol vele, így 6 év és 171 mérkőzés után az Antalyaspor szerződtette (3,15 millió fontot fizettek érte a törökök), ahol csapattársa lesz Samuel Eto’o mellett az a Jérémy Menez akivel együtt járták végig a francia korosztályos válogatottakat és 2004-ben U17-es Európa-bajnokságot nyertek.

A francia középpályás az utolsó manchesteri derbije után

A 18 éves Luka Ilics játékjogát 5 millió fontért megszerezte a csapat a Crvena zvezda-tól, de egy évet marad még Belgrádban a tehetséges középpályás.

Itt pedig az idei huszonötös keret:

Ennyi távozó mellett pedig várható volt, hogy Guardiola idén nem fog spórolni a pénzzel, augusztusig közel 200 millió fontot költött el az alábbi kvintettre: Ederson, Bernardo Silva, Danilo, Kyle Walker és Benjamin Mendy. Végül többen nem érkeztek az első kerethez, hiába álltunk nagyon közel Alexis Sánchez vagy Jonny Evans leigazolásához, mindkettőjük maradt jelenlegi klubjuknál, kérdés meddig. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg miket érdemes tudni az idei nyári szerzeményekről!

#2 Kyle Walker

Honnan? Tottenham Hotspur

Mennyiért? 45.000.000 £

2012. Az év, amelyre világvégét jósoltak, és az év, amikor először bajnokok lettünk Manszur Sejk érkezése óta. Véletlen lenne? Illetve az év, vagy inkább szezon, amikor még úgy tűnt Micah Richards hosszútávú megoldás lesz a jobbhátvéd poszton. Az akkor csupán 23 éves bekk a 2011/12-es idényben 37 meccsen lépett pályára, ezeken 2760 percet játszva. Összehasonlításképp ekkor Pablo Zabaleta, aki később nélkülözhetetlenné vált ezen a poszton, csupán 31 mérkőzést, és 2311 percet kapott. Aztán jött a londoni olimpia 2012 nyarán. Richards behívót kapott, mint a három túlkoros egyike (hiszen addigra már betöltötte a 24-et) Stuart Pearce kapitánytól, aki annak idején 2005-ben mélyvízbe dobta őt a City menedzsereként.

Az angolokból és walesiekből álló, Nagy-Britannia néven futó válogatott két győzelemmel és egy döntetlennel jutott tovább a negyeddöntőbe, ahol Dél-Korea ellen hosszabbítás után, tizenegyesekkel mily meglepő ez az angoloktól búcsúzott a tornától. És, hogy miért fontos ez? Ezen a meccsen kezdődött Micah Richards sohavégetnemérős vesszőfutása, miután a dél-koreai kapus elleni ütközést a bokája bánta, kénytelen volt kihagyni a következő szezon elejét, októberben léphetett ismét pályára. Rögtön a harmadik meccsén, a Swansea ellen pedig ismét egy komoly sérülést szenvedett, mely így utólag kijelenthetjük derékba törte az egész karrierjét. Miután megsérült a porc a térdében, műteni kellett, mely 6 hónap kihagyást jelentett. Áprilisban tért vissza, ám addigra Zabaleta már bebiztosította magát a posztján, így Richards onnantól kezdve csupán 15 tétmérkőzést játszott a City színeiben, míg végül 2014-ben először a Fiorentinához került kölcsönbe, majd 2015-ben az Aston Villa-hoz távozott.

Micah az utolsó Cityben játszott mérkőzése után. Érdekesség, hogy anno az Arsenal ellen kezdte 245 meccsig tartó manchesteri karrierjét, és végül ott is fejezte be. Nem csoda, hogy csalódott, hiszen 3-0-ra kaptunk ki az Ágyúsoktól a Community Shield-en.

Most talán sokakban felmerült a kérdés, hogy miképp kapcsolódik Richards ahhoz, hogy leigazoltuk Walkert. Akkor jöjjön a párhuzam! Míg Micahnak a 2011/12-es szezon volt karrierje utolsó teljes értékű idénye, addig Walkernek lényegében ekkor indult be a szekere. Az 1990-ben született védő 2009-ben igazolt a Tottenhamhez, nevelőegyesületétől a Sheffield Unitedtől. Egy másik Kyle-lal (Naughton) együtt érkezett, 9 millió fontért cserébe. Walker első évét még szülővárosában töltötte kölcsönben, majd megjárta a QPR-t és az Aston Villa-t is, míg végül sikerült beverekednie magát a Sarkantyúsok kezdőcsapatába. Első teljes idényében egy meccs kivételével, az összes Premier League mérkőzésen megtalálható volt Harry Redknapp együttesében. Hamarosan a válogatott meghívó is megérkezett, Spanyolország ellen debütált, az akkori szövetségi kapitány Fabio Capello öt percet adott neki, azóta még 27 meccsen képviselhette hazáját. Érdekes megfigyelni, hogy ahogy Walker pályafutása egyre inkább csak felfelé ívelt, úgy kallódott el Richards karrierje.

A sheffieldi lakótelepről származó Walker távozásáig alapembere volt a Spursnek, bár ő is megküzdött néhány sérüléssel összességében nem egy porcelán típus, legutóbbi két idényében egyaránt 33 bajnokin lépett pályára. Égető szükségünk volt már egy hozzá hasonló szélső védőre. Mancini és Pellegrini sosem igazoltak világklasszis jobbhátvédet, hiszen Maicon és Sagna már alapból kiöregedve érkeztek a csapathoz, a brazil emellett még rengetegszer volt harcképtelen sorozatos sérüléseinek hála, így összesen 13 meccs jutott neki. A korábban extravagáns frizurájú francia pedig, habár Guardiola alatt első számú opcióvá lépett elő, 34 évesen nyilván nem lehet rá építeni a jövő csapatát. Ezért elmondható, hogy lényegében lassan 10 éve nem érkezett meghatározó játékos erre a posztra. Így tehát nem meglepetés, hogy néhány napra csak ugyan, de sikerült a világ legdrágább védőjévé tennünk Walkert. 27 évesen a legjobb korban van, remek fizikai adottságokkal rendelkezik, piszok gyors, légi csaták többségét megnyeri, és, ahogy a Brighton elleni első bajnokiján is látszott, képes lekezelni a magas keresztlabdákat, illetve remekül passzol. Nem csoda, hogy a szurkolók megválasztották a meccs emberének. Megkapta a 2-es számú dresszt, amit utoljára pont Micah Richards viselt. Remélhetőleg neki sikerül azt a karriert befutnia, amit az anno 18 évesen (és ezzel a legfiatalabb védőként) a nemzeti tizenegyben debütáló City-nevelésnek prognosztizáltak.

Mennyibe kerülne, ha még beadni is tudna?