Négy meccse nem nyert a csapat, ilyen a Mancini érában ilyenre még nem volt példa. Szeretném, ha ma végre egy igazán jó meccset játszana a csapat. Nem lesz egyszerű, de hiába a kilenc pontos Fulham otthonában lesz ma meccs, nyerni kell. Ma bárhol is játszana a csapat, győzni kéne.

Állunk az alagút közepén, látjuk a fényt, de baromira nem tudjuk, az a kijárat, vagy jön a villamos. Ma estére minden esetre közelebb leszünk a megoldáshoz.

Mondhatni nem muzsikál valami fényesen a csapat, de álljunk pozitívan a kérdéshez. Tavaly ilyenkor hasított a gárda, négy/öt gólok elhintve, minden meccs megnyerve. De ez csak az érem egyik oldala, ha összehasonlítjuk ugyanazok (vagy ugyanolyan kaliberű) csapatok ellen milyen teljesítményre képes a gárda most, és előző szezonban, árnyaltabb a kép.

Szóval, a félig tele a pohár elv alapján az első, és a legfontosabb különbség az idei és a tavalyi évhez képest, hogy most megvan a Community Shield! Egy trófea a vitrinben, ebben sokkal jobb a mostani gárda.

A BL szereplés is hasonló, akkor a legerősebb csoportellenfél otthonában (Bayern) sima 0:2 volt, és kirobbant a Tévez ügy, most 2:3 a Bernabeuban, a Real megszorongatva, de a botrány elmaradt.

A ligakupában jóval hamarabb jött a kiesés, de sokan úgy vannak vele, fölösleges januárig szenvedni ebben a sorozatban (Mancini úgy sem akarta megnyerni), jobb most kiesni mint a veszett nehéz BL ősz és a karácsonyi PL hajtás után.

A bajnokiknál az idegenbeli meccsek ('pool és Stoke), szinte hajszálra egyformák, a Stoke teljesen, az Anfielden 1:1 helyett 2:2 lett.

Otthon (az újonc Soton helyett a kiesett Boltont vettem alapul) 2:0 helyett 3:2, a QPR-nál viszont 3:2 helyett 3:1.

A legnagyobb difi itt, az Arsenal elleni hazai meccs. Most nem sikerül győzni, 1:0 volt tavaly, most 1:1.

Nos, a különbség a bajnoki szereplés (ugyanezek az ellenfelek) alapján (szigorúan csak a számokat nézve), tavaly 11 pont, a gólarány 8:4, idén 9 pont, és 10:7.

Két pont mínusz. Ez nem akkora vész, ráadásul ha ma a Michael Jackson stadionban a Craven Cottegeban sikerül nyerni, akkor ugyanazok az ellenfelek ellen (tavaly 2:2 lett a fulhami meccs) ugyanannyi pontot szerez a csapat, mint az előző szezonban.

„Csak kettővel kaptunk több gólt, mint az elmúlt évben. Lehet, hogy kevesebbszer találtunk a kapuba, de ezúttal olyan problémáink vannak, mint Sergio Agüero sérülése”

Mondja Mancini, osztozzunk vele az optimizmusában, és reménykedjünk, hogy a Londonból hazafelé is olyan lesz a hangulat a vonaton, mint tegnap az odaúton.

Tényleg legyünk optimisták, mert az biztos, hogy a  játékosok nem lettek rosszabbak mint tavaly, a bajnokságért is végig küzdeni küzdeni kellett, azt sem lehet mondani, hogy jóllakottak, elégedettek lehetnek azzal amit elértek, és szarnak már az egészre.

Minden vicc nélkül, ha ma sikerül elkapni a ritmust, képesnek tartom a csapatot arra, hogy ezen, és a soron következő kilenc meccsen (BL és PL egyaránt) harminc pontot gyűjtsön be. Nem lehetetlen a feladat, csak meg kell idézni a tavaly ősz szellemét.

És sokadjára sem tudok mást mondani: a legfőbb okát a rosszabb szereplésnek abban látom, hogy a kezdőcsapat nagyobbik része nem vett részt az alapozáson, a másik pedig, hogy az új igazolások későn kerültek a csapathoz, na persze az sem mellékes, hogy a Manszúr érában először, nem is feltétlenül jobbak az érkezettek, mint akik távoztak.

A kezdőre megint nehéz tippelni, sérültek vannak most egy páran (Maicon, Nasri, Richards, Rodwell), és a Villa elleni 120 percet végigtolók sem valószínű, hogy kezdenek (Balotelli, Kolarov, Tévez, Nasztaszics, Kolo, Milner), ezzel azért szépen szűkül a kör, így én a Hart - Zabaleta, Kompany, Lescott, Clichy - Yaya, García - Sinclair, Agüero, Silva - Džeko tizenegy mellett teszem le a voksom.

A fellendülés ellen lesz néhány szava a hazaiknak is. A Fulhamnak annyi pontja van mint a Citynek, de jobb a gólarányuk, köszönhetően, hogy az év elején kezdésnek szétkapták 5:0-ra a Norwichot. Aztán volt két idegenbeli vereségük (mu és WHU), majd két győzelem, West Brom otthon és Wigan idegenben.

A legjobb nyári igazolásuk a horvát csatár, Mladen Petric, az ő ékpárja a szintén új fiú, a kolumbiai Hugo Rodallega lesz. Mellettük az elnyűhetetlen Damien Duffra és Steve Sidwellre kell odafigyelni, ők remek formában vannak.

Fél csapatnyi sérültjük van (Berbatov, Senderos, Diarra, Frei, Richardson, Davies...), de Martin Jolnak megvannak azok a játékosai, akikre számíthat (Schwarzer, Riise, Hangeland, Baird), kemény csapat ez a Fulham, de nem más mint egy jó kis középcsapat.

De akárhogy is állnak fel, hiába nem muzsikál valami fényesen a csapat, győzni kell! Álljunk pozitívan a kérdéshez, de ha ma sem sikerül nyerni, na akkor...

Mindenesetre tisztábban fogunk látni, milyen is lesz a manchesteri ősz.

A kezdés 16:00, tv digi, stream erre.

2007-ben sikerült könnyedén lelépni a hazaiakat, ma elég lenne egy 0:1 is.